"És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől." (2 Sámuel 22,2-4)
"Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet." (2 Sámuel 22,29)
"Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak." (2Sámuel 22,31)
Sámuel második könyvének 22 részében Dávid király hitvallását és bizonyságtételét olvashatjuk. Ennek nem csak szépsége, őszintesége ragadja meg az olvasót, hanem az a hit amelyről Dávid bizonyságot tesz, sugárzik a bizalom Isten iránt.
Ez a zsoltár, ének Istenről mind az emberi élet legfontosabb és állandó résztvevőjéről tesz bizonyságot, aki mindig az ember védelmére siet, aki megóvja azokat akik Őt szeretik és Benne bíznak.
Mi tudunk-e így bizonyságot tenni Istenről a mi Atyánkról?
Gondoljuk át ami életünket és meglátjuk hogy Isten hányszor menedékünk, mentsvárunk volt nekünk, hányszor felemelt, erőt adott a nehéz élethelyzetek közepette.
Tanuljunk meg mi is bizonyságot tenni, mondjuk el az embertársainknak, hirdessük mindenkinek Isten nagyságos dolgait!
