Advent

"A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, a melynek neve Názáret, Egy szűzhöz, a ki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve. A szűznek neve pedig Mária. És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott! Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. Az pedig látván, megdöbbene az ő beszédén, és elgondolkodék, hogy micsoda köszöntés ez?! És monda néki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél. És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét; És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen! Monda pedig Mária az angyalnak: Mimódon lesz ez, holott én férfiat nem ismerek? És felelvén az angyal, monda néki: A Szent Lélek száll te reád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged; azért a mi születik is szentnek hivatik, Isten Fiának. És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében; és ez már a hatodik hónapja néki, a kit meddőnek hívtak: Mert az Istennél semmi sem lehetetlen. Monda pedig Mária: Imhol az Úrnak szolgálója; legyen nékem a te beszéded szerint. És elméne ő tőle az angyal." (Lk 1, 26-38)

Ma Advent első Vasárnapja van. Nemsokára itt van Karácsony, Jézus Krisztus születésének Ünnepe.
Advent a várakozás időszaka, amikor arra készülünk, hogy Jézus születésének emlékét méltó képen megünnepeljük. A lelki felkészülés időszaka.

Nekünk, Krisztus követőknek, azonban az egész életünk egy Advent, egy várakozás, hisz várjuk Jézus Krisztus második eljövetelét is. Az advent, a karácsony mind erre is figyelmeztetnek minket.

Minden kedves blog olvasónak Áldott Adventi időszakot kívánok!

Szeretet

"Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes." (Mt 5, 43-48)

Jézus Krisztusnak ez a tanítása, rendelése mennyire nehéznek tűnhet nekünk: szeretni azokat akik gyűlölnek minket, vagy imádkozni az ellenségeinkért.

Emberi büszkeségünk tiltakozik ez ellen. Pedig ha ezt a rendelést megtartanánk mennyi konfliktus el lehetne kerülni, meglehetne oldani.

Jézus Krisztus tulajdonképpen az igazi szeretetre és megbocsájtásra tanít. A feltétel nélküli szeretetre. Könnyű azokhoz ragaszkodni, azokat szeretni akik minket is szeretnek. De akkor tudunk igazán Krisztus követői lenni, ha nem csak felebarátainkat, ismerőseinket, családtagjainkat szeretjük, hanem az ellenségeinket is. Nehéz de nem lehetetlen. Legyünk tökéletesek, igyekezzünk a tökéletességre erre int Jézus Krisztus.

Imádkozzunk, hogy adjon Isten erőt, hogy mindezeket megtudjuk tartani!

Megbocsátás.

"Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik" (Lk 6,37)

Amikor ezt verset verset olvastam az jutott az szembe, hogy mennyivel szebb, könnyebb lenne a mi életünk, ha Jézusnak ezeket a rendeléseit megtartanánk.

Milyen hajlamosak vagyunk másokat elítélni, kárhoztatni. Sokszor nem is ismerjük igazán az embertársunkat és már véleményt mondunk, beskatulyázzuk. Elég ehhez ha valaki nem szimpatikus és már is ítélkezünk.

A megbocsátás pedig sokszor a legnehezebb. Ennek egyik oka a büszkeség, nem szeretnénk megalázkodni, inkább mindig a másiktól várjuk el azt, hogy odajöjjön hozzánk bocsánatot kérni.
Vagy ha látszólag meg is bocsátunk, de valójában belülről nem. Pedig akkor teljes a megbocsátás ha ezt igazán őszintén tesszük.

Imádkozzunk, hogy adjon Isten erőt ahhoz, hogy igazán megtudjunk bocsátani, hogy ne kárhoztassunk és ne ítélkezzünk.

Tanuljuk meg a mi Urunk Jézus Krisztustól a megbocsátást!