Alamizsnát adni

"Vigyázzatok, hogy alamizsnátokat ne osztogassátok az emberek előtt, hogy lássanak titeket; mert különben nem lesz jutalmatok a ti mennyei Atyátoknál. Azért mikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; Hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván." (Mt 6, 1-4)

Sokszor van lehetőségünk segíteni a rászorulókon akár alamizsna formájában is. Ilyenkor ha adunk, szeretjük hogy mások lássák, megdicsérjenek, ha van rá lehetőség valahol a mi nevünk megjelenjék, illetve az akinek adunk az köszönje meg és ha lehet nyíltan mindenki előtt.

Jézus Krisztus pont arra figyelmeztet, hogy ha alamizsnát adunk, akkor ezt ne úgy cselekedjünk hogy mindenki lássa. Tegyük meg ezt szerényen, híradások nélkül.

Nem az a fontos, hogy mások lássák, hogy mi adunk és ezért köszönetet mondjanak, vagy megdicsérjenek.
Ne ilyen céllal adjunk.

Imádkozzunk, hogy így tudjunk alamizsnát osztani, adni.

Hol van ami szívünk?

"Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják; Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is." (Mt 6, 19-21)

Amikor ezt a részt olvastam az jutott eszembe, hogy milyen sok időt töltünk el azzal, hogy a földi kincseket, anyagi biztonságot megszerezzük. Sokszor csak az anyagi javak megszerzésére koncentrálunk.

Jézus Krisztus pedig azt tanítja, hogy ne e világon halmozzunk fel vagyont, kincseket.
Inkább az Istennek országát keressük, Mennyei kincseket gyűjtsünk. Milyen nagy kincs az, hogy van nekünk Megváltónk, a mi Úrunk Jézus Krisztus.

Ne a földi kincsek keresésével legyünk elfoglalva, mert ha csak erre koncentrálunk, akkor a mi szívünk nem tud oda figyelni az igazi kincsre, a mi Úrunk Jézus Krisztusra. Mert ahogy Jézus tanít minket: ahol van a mi kincsünk, ott van a mi szívünk is!

Imádság

" És mikor imádkozol, ne légy olyan, mint a képmutatók, a kik a gyülekezetekben és az utczák szegeletein fenállva szeretnek imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat.Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.
És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. Ti azért így imádkozzatok:
Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;
Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.
És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;
És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen! " (Mt 6, 5-13)

Jézus tanít minket imádkozni, mert az embernek szüksége van az imádkozásra.
Az ima egy belsőséges dolog, egy fontos dolog amely által nem csak kérni kell, hanem hálát is adni. Jézus elmondja, hogy a mi Atyánk tudja, hogy nekünk mire van szükségünk.

Jézus egy imádságra tanít bennünket a Mi Atyánkra. Sokan sok magyarázatot hallottunk, olvastunk erről az imáról. Engem mindig ennek az imádságnak a szépsége, összetettsége, tömörsége fogott meg. Minden benne van amire az embernek szüksége lehet, benne van az imádat, a kérés, a hála.
Egy imádság amelyre maga Jézus Krisztus tanított minket!

Ne aggodalmaskodjunk.

"Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet? Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?
Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy araszszal?
Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak; De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy. Ha pedig a mezőnek füvét, a mely ma van, és holnap kemenczébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?
Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk? Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van. Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek. Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja." (Mt 6, 25-34)

A mai anyagi világban, hajlamosak vagyunk többet gondolni az anyagiakra, arra hogy mindenünk meglegyen, hogy ne szenvedjünk hiányt.

Sokszor az anyagiak kerülnek az első helyre, és az imádkozás, a hitéletünk háttérben szorul. Aggodalmaskodásunk kihat az élet minden területére így néha csak a pénzre és más földi javakon jár az eszünk.

Jézus a hegyi beszédnek ebben a részében arra figyelmeztet hogy ne aggodalmaskodjunk, mert az Úrnak gondja van mi reánk. Keressük inkább az Istennek az országát és mindezek megadatnak nékünk.

Tanuljunk meg Istenben bízni a mi életünket teljesen az anyagiakkal és más aggodalmaskodásainkkal együtt az Ő kezébe letenni.