"És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, a kik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ő vele, hogy gyógyítson. És ímé valami férfiak ágyon egy embert hozának, a ki gutaütött vala; és igyekezének azt bevinni és ő elébe tenni. De nem találván módot, hogy a sokaság miatt mikép vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre. És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid. Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, a ki ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten? Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben? Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj? Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket, (monda a gutaütöttnek): Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza! És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé a min feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent. "
(Lk 5,17-25)
A fenti történetben azt olvashatjuk, hogy Jézus miképpen gyógyít meg egy gutaütött beteget, akit ismerősei a ház tetőn keresztül engednek le Ő hozzá, hogy meggyógyítsa, mert a házba nem tudnak bemenni a sokaság miatt. Jézus látván ezeknek hitét megbocsájtja a beteg ember bűneit és meggyógyítja.
Két dolgot szeretnék kiemelni ebből a történetből.
Az első, hogy Jézus látta beteg hozzátartozóinak a hitét, azt, hogy semmi sem akadályozta meg ezeket az embereket abban, még a háztetőnek megbontása sem, hogy a beteget eljuttassák Ő hozzá.
Ezek az emberek tudták, hitték azt, hogy Jézus képes csodát tenni és a beteg embertársukat meggyógyítani.
Nekünk van ilyen erős hitünk? Tudunk így hinni Istenben? Eltudjuk hinni, hogy Istennél semmi sem lehetetlen? Tudunk hittel imádkozni, hittel kérni?
Jézus látja ezeknek az embereknek a hitét és meggyógyítja a beteget, illetve megbocsájtja annak bűneit. Igen, mert Jézus látja a mi szívünket, ismer bennünket, ismeri a mi hitünket.
Kérjük Istent, hogy adjon nekünk erős, kitartó, feltétel nélküli hitet.
A második dolog amit ki szeretnék emelni ebből a történetből az az, amit a meggyógyult ember tesz: dicsőíti Isten. Igen, mert ha igaz és tiszta szívvel hiszünk Istenben és felismerjük az Ő áldásait, kegyelmének ajándékait a mi életünkben, akkor elmaradhatatlan kell legyen a hála és Isten dicsőítése.
Imádságainkban mindig legyen ott a hálaadás és a dicsőítés is!
Adjunk hálát és dicsőítsük a mi Urunkat, Istenünket!
