1 Mózes 42-46
Ebben a négy részben arról olvashatunk, hogy József miként találkozik testvéreivel, hogyan teszi próbára őket (zsákba rejtett pénz és másodszor a Benjámin zsákjába tett pohár), majd felhozatja az anyai testvérét Benjamint és végül hogyan találkozik újra édesapjával Izráellel. Atyját és testvéreit valamint azoknak háznépét Gósen földjére telepíti le..
A négy részben számomra a mi legjobban kitűnik, az az a mondat amelyet József mond testvéreinek, amikor megismerteti magát: "Az Isten küldött el engem ti előttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással.
Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten".
József Isten kezét látja maga és testvérei életének alakulásában.
Nem magát magasztalja, nem bosszút áll, hanem Isten dicsőíti, Isten tettét ismeri fel.
Mit tanulhatunk meg ebből? Azt, hogy a mi életünk Isten kezében van, életünk minden helyzetlében lássuk meg Isten vezetését, akkor ha életünk akár anyagi, akár más módon jobbra fordul, ne magunkat dicsérjük ezért, hanem Istent, a mi Atyánkat, lássuk meg gondoskodását a mi életünkbe.
Isten a mi életünket is irányítja akár a Józsefét, akkor amikor hullámvölgy van ami életünkben kell tudnunk, hogy Isten akkor is velünk van. Fogja ami kezünket!
Ha végig gondoljuk ami életünket észrevesszük azt, hogy Isten milyen szépen elrendezte a dolgokat ami létünk során.
Tudjunk hálát adni Istennek az Ő nagy kegyelméért.
Most adventi időszakban, azzal a biztos tudattal várjuk a mi Megváltónk születésének emléknapját, hogy a mi életünk ami Urunknak kezében van, egy biztos kézben. A mi életünk nem egy sodrás, hanem egy biztos út, amelyen Istennel haladunk.
Bízzuk ami életünket teljesen Istenre!
