1 Mózes 34-35
A 34. részben arról olvasunk, hogy Dínát, Jákób lányát, Sekhem a Khivveus Khámor fia megerőszakolja. Érdekes módon szerelmes is lesz a lányba, feleségül is akarja venni, ezért követségbe mennek Jákóbhoz és fiaihoz.
Jákób és fiai azonban csak akkor hajlandóak oda adni Dinát, ha a Khivveusok férfiaik is körülmetélik magukat. Ez meg is történik. Amikor ezek a férfiak a seb fájdalmában voltak, Lévi és Simeon megtámadják és megölik őket és a várost feldúlják.
Jákób belátja, hogy helytelen cselekedet volt és, ezért menekülésre készül félvén a környező népek bosszújától.
A 35. rész elején Isten azt mondja Jákóbnak, hogy oda térjen vissza, ahol először látta Őt, amikor elkezdett menekülni Ézsau elől.
"Monda pedig az Isten Jákóbnak: Kelj fel, eredj fel Béthelbe és telepedjél le ott; és csinálj ott oltárt amaz Istennek, ki megjelenék néked, mikor a te bátyád Ézsaú előtt futsz vala."
Jákób elindul a háznépével együtt. A környező népek azonban nem üldözik útközben. Meghal Debóra, a dajka.
Isten ismét megmondja, hogy ezután ne Jákób legyen a neve, hanem Izráel, megint megáldja Jákóbot és ígéretet tesz,hogy nagy néppé teszi:
"És monda néki az Isten: A te neved Jákób; de ne neveztessék többé a te neved Jákóbnak, hanem Izráel légyen neved. És nevezé nevét Izráelnek. És monda néki az Isten: Én vagyok a mindenható Isten, nevekedjél és sokasodjál, nép és népek sokasága légyen te tőled; és királyok származzanak a te ágyékodból. És a földet, melyet adtam Ábrahámnak és Izsáknak, néked adom azt, utánad pedig a te magodnak adom a földet."
Megszületik a Benjamin is, a 12. fiú gyermek, de édesanyja, Rákhel, belehal a szülésbe.
Efratához (Betlehem) vezető úton temetik el, Jákób emlékoszlopot állít a sírhelyen.
A rész végén meghal Izsák, akit eltemetnek fiai: Ézsau és Jákób.
A két rész összességében Jákób és háza népének hazatéréséről szól.
De kitűnik a két részből Isten hűsége és gondviselése. Isten hűsége, bármi történik is, megmarad. Azok, akik csak Benne bíznak bármilyen viszontagság közepette is tudhatják, hogy Isten mindig gondot visel rájuk.
Jákób menekülésétől kezdve egész hazatéréséig végig érezte, érezhette Isten kegyelmét, szeretetét és hűségét. A mi életünkben is így van ez. Tudnunk kell csak Istenben bízni, a mi életünket teljesen az Ő kezébe tenni.
Ahogy a mi életünket, életutunkat Istenre bízzuk, ugyan úgy tudjunk mindig hálát adni Istennek, felismerni az Ő működését, gondviselést ami életünkben. Tanuljunk meg Istennek hálát is adni az Ő nagy kegyelméért.
