2010. október 26., kedd

Elsőszülöttségi jog.

1 Mózes 25

Ábrahám ismét megnősül, gyerekei is születnek, de az örökség Izsáké marad. Miután meghal Ábrahám, Izsák és Iszmáel eltemetik oda, ahova Sárát is.

Ezt követően megtudhatjuk Ismáel családfáját és az Izsákét is.
Izsák felesége is magtalan volt, de Isten meghallgatja Izsák kérését és fogan Rebeka ikreket. Ezek már az anyaméhben viaskodtak egymással: Isten megmondja, hogy két különböző nép lesz majd ezekből a gyerekekből. Egyik nép erősebb lesz, a nagyobbik szolgál a kisebbiknek.
Megszületik Ézsau és Jákób. Ézsau vadász ember, atyja kedvence, míg Jákób sátorlakó és édesanyja kedvence.

Egy nap Ézsau fáradtan érkezik haza, Jákób pedig egy tál lencsért megveszi az elsőszülöttségi jogot.

Milyen érdekes a történet: a gyerekek még meg sem születnek és már is megmondja Isten, hogy a nagyobbik fog szolgálni a kisebbiknek. Isten már eleve látja az ember életét.

Amint azt a rész végén olvashatjuk, Jákób meg is veszi az elsőszülöttségi jogot Testvérétől. Annak ellenére, hogy ő született meg másodiknak,mégis ő lesz az első.
A rész záró mondata: "Így veté meg Ézsaú az elsőszülöttséget."
Azaz Ézsau felelőtlenül bánt azzal a joggal, amelyet örökölt születésével.
Éhes volt és egy tál ételért le mond meggondolatlanul az elsőszülöttségi jogáról. Nem szabadott volna meggondolatlanul cselekednie.

Ez figyelmeztetés számunkra is: a pillanatnyi megelégedettségért ne mondjunk le felelőtlenül dolgokról!