2010. október 13., szerda

Kegyelem

1 Mózes 3-4

"szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék."

Az első emberpár az első csábításnál elbukik. Esznek annak a fának a gyümőlcséből, amelyet Isten megtiltott nekik.

Figyeljünk a reakciókra: az ember hárítja a felelősséget, a férfi az asszonyra, az asszony a kígyóra. Akár csak a mai embererek nagy többsége, megpróbálnak kibújni a felelősség vállalása elől.

A bűn következménye, hogy az ember szégyenli mezítelenségét, elveszti édenkerti állapotát. Isten elrendeli, hogy az asszony szülés fájdalmas legyen, a férfi munka árán tartsa el magát, a kígyó fejét pedig az ember tapossa.

De ami a legsúlyosabb, Isten kitiltja az embert az éden kertjéből. Ennek oka, hogy Isten tudja, hogy az ember hajlamos lenne az élet fájáról is szakítani és enni.

"És csinála az Úr Isten Ádámnak és az ő feleségének bőr ruhákat, és felöltözteté őket."

Isten kegyeleme azonban itt is nyilvánvalóvá válik: nem pusztítja el az embert, sőt bőr ruhát készít az ember pár részére, hogy óvja azokat. Isten az ember engedetlensége ellenére kegyelmes, gondoskodó marad.

"Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, a ki fogad vala méhében..."

Milyen szépen és mélyen fogalmaz a Szentírás: ismeré. Nem szeretkezést használ, hanem egy ennél sokkal mélyebb fogalmat. Az ember az együttlétben megismeri a másikat, annak teljes lényét, külsejét, fizikumát és lelkét. Egy boldog állapot. Így "ismerve" a másikat tudunk igazán boldogan élni.

Megszületik Kain és Ábel, és versengés történik közöttük, melynek következtében Kain megöli a testvérét. Isten számon kéri Kaint, aki beismeri tettét, Isten vándorlóvá, bujdosóvá teszi ezért őt.
Kain amikor életét félti, hogy az emberek megölik, Isten gondoskodásáról biztosítja, megjelöli Kaint hogy senki meg ne ölje.

Isten kegyelme ismét előjön. Újra esélyt kap az ember. Isten kegyelmes, megbocsájtó Isten.

Ezt követően megtudjuk, hogy az emberek milyen mesterségeket űznek.
Ádám és Évának ismét gyereke születik, Séth, akinek fia Énós.

Itt egy fontos megjegyzés következik:
"Akkor kezdték segítségül hívni az Úrnak nevét."
Valószínűleg ez egy kezdetleges szervezett Isten tiszteleti formát jelent.

Láthatjuk Isten nagyságát és kegyelmét: a büntetésben is ott a kegyelem.